Kezdetek ismét és egy könnyű ebéd/vacsora

Az utóbbi hónapokban képtelen voltam önmagamra fókuszálni. Elengedtem a gyeplőt a saját életemben és hagytam, hogy a munkán kívül minden szabadon vágtasson. Úgy, hogy tudtam, ez nem a jó irány, nem érzem jól magam, nem azt teszem, amit tennem kellene. Mégsem éreztem erőt, energiát, hogy végleg hozzak egy döntést. Persze az évek során jó néhány alkalommal hoztam végleg döntést arra, hogy változtatok, ezek mégsem tartottak túl sokáig ki.

Hogy most mi a különbség? Nem hozok végső döntést. Csak azt tudom, hogy szeretnék egy hosszú és egészséges életet és ehhez az eszközök mind a rendelkezésemre állnak, nekem csak erőt kell vennem magamon és előtérbe helyezni magam, de a jó értelemben.

Így aztán a következőket tettem:

1, nem engedem, hogy a munkahelyi stressz folyton hatással legyen rám.
2, ha mindig a biztosra játszom, esélyem sincs a győzelemre - kockáztatni kell
3, élvezni kezdem az étkezéseket - nem agyatlanul tömöm magamba az ételt, hanem tudatosan étkezem
4, átalakítom az étrendemet.

Sajnos az utóbbi években sokszor a stressz olyan szintre vitt, hogy nem volt türelmem és vágyam másra, mint az úgynevezett comfort vagy trash foodra. Volt, hogy hetekig nem ettem mást vacsorára, mint sült krumplit, mert a sütőben az 20 perc alatt kész volt, esetleg több napon át a vacsora a Burger Kingből származott, mert olyan ideges voltam, hogy csak arra tudtam gondolni, hogy magamba tömöm az ételt és ezzel lenyomom a kitörni készülő dühömet. Tudtam, hogy egyáltalán nem a jó irányba terelem a frusztrációt, mégsem éreztem az energiát, hogy más irányba lépjek.

A múlt hétvégét viszont otthon töltöttem és sok szempontból energiát adott a család. Éreztem, hogy mellettem állnak, de attól még a saját döntéseimet magamnak kell meghoznom. Ráadásul ahogy visszajöttem Budapestre, két napig rosszul voltam attól szó szerint fizikailag, hogy vissza akartam térni az itteni szokásokhoz. Szóval, ami nem megy, nem kell erőltetni, így akkor miért ne próbálnánk változtatni rajta?

Az étrend

Hétfőn és kedden a magam által készített ételeket eszem, de szerdától vasárnapig Norbi Update cukrosoknak összeállított napi menüjét fogyasztom kizárólag. Ez részint segít abban, hogy megtanuljam újra, hogy mekkora is az egészséges adag számomra, illetve, hogy próbáljak rászokni a napi 5-szöri étkezésre.

Ez egyáltalán nem könnyű számomra, de szükségszerű. A napi Norbi menü összességében nem sokkal drágább, mintha bevásárolnánk egész napra és úgy készítenénk el 5 egészséges étkezést, főleg, ha mint én is, szigorúan tartjuk magunkat ahhoz, hogy tényleg semmilyen ételt nem vásárolunk mellette.

Persze 7 napra, minden héten azért gyilkos egy összeg lenne, ráadásul szeretném rászoktatni magam, hogy újra én feleljek a saját étkezésemért, ezért heti 2 napon én főzök magamra. Ez így tartható, nem unok rá, nem vágom sutba, ráadásul a nyár rengeteg friss hozzávalót is jelent, amikből változatosan lehet főzni.

A Norbi menü napi szinten 110-120g szénhidrátot jelent, napi 5 étkezésre lebontva, ami ideális nem csak cukrosoknak, de fogyni vágyóknak is. Igazság szerint most még éhes is maradok a nap végén, de ez remélem, hogy hamarosan változni fog és a szervezetem elfogadja az új utat.

A mozgás

Mozogni jó, mikor az ember teste hozzászokik a rendszeres edzéshez és érzi a vitalitást, ami ebből fakad. Azonban, ha sokáig csak az ülő életmódot folytatja, akkor nagyon nehéz visszaszokni testben és lélekben ismét arra, hogy rendszeresen edzzen valaki.

Nálam a futás, ami ugye ingyen lenne a Margitszigeten, ki van zárva köszönhetően a korábbi bokasérüléseimnek és a túlsúlynak, ami most talán több, mint amit elbírnék.

Ezért, gyalogolok, amennyit tehetem, illetve találtam egy olyan fitnesz központot, ahol változatosak az órák, hosszú a nyitvatartás, és még az árak is elfogadhatóak a pesti viszonylatban.

Heti 3 edzés - here I come

És akkor most lássuk a könnyű ebédet/vacsorát, amit beígértem:

Spenótos, virslis egytál

Hozzávalók - 1 főre

10 dkg bébi spenót - 3,6g CH/100g
1 pár bécsi virsli - 1g CH/100g
1 dl tejszín, 10%-os - 4,3g CH/100 ml
1 kanál ketchup - CSAK MÓDJÁVAL - 23,6g CH/100ml

Elkészítés:

1, A virslit karikázzuk fel és főzzük meg, majd tegyük a tejszínbe, amiben lényegében tovább főzzük egy kicsit.
2, Ha már felforrt a tejszín, dobjuk bele a spenótot és fedjük le. Néhány perc alatt a spenót össze fog esni és már nem is lesz tele vele a lábas, ráadásul ennél tovább nem is kell főzni, hiszen a bébi spenótot akár nyersen is fogyaszthatnánk.
3, Keverjük össze a virslit és a spenótot, tegyünk hozzá fűszert vagy más szószt, ha szeretnénk, majd tálaljuk. Egy cseppet olyan, mintha egy tányér krémlevest ennénk.

Könnyű étel, de laktató. Kalóriatartalma és CH tartalma egyáltalán nem magas, viszont lassan bomlik, hála a húsnak és a zöldségnek, így egyenletes a cukorszint növekedés a szervezetben az étkezés során és után.
Hogy szép-e a szemnek? Na, az más kérdés

3 szakács(nő) is megfér egy konyhában - képes beszámoló

A hónap elején néhány napot Pesten töltöttem Á ügynöknél. Hogy történt, hogy nem a látogatás ideje épp egybe esett egy másik barátnő látogatásával is és néhány fergeteges napot sikerült együtt eltöltenünk. A második napon pedig vendéglátónk úgy döntött, hogy közösen fogunk ebédet készíteni. A fogásokat mindenkire leosztotta. Így Á ügynök készítette a levest, én kaptam a főfogást és P ügynöknek jutott a desszert, bár később ehhez kapott egy csepp segítséget az ebédvendég szerepében. De lássuk, hogy miket is főztünk!

Leves: Újhagyma krémleves
Főétel: Spenóttészta tejszínes brokkoli szósszal
Desszert: Három ízű rétes epres túrókrémmel

Ugye, már most csorog mindenkinek a nyála?
Mivel a főétel az én tisztem volt, ezért lássuk, hogy miként is készült!

Hozzávalók:

fejenként 5 dkg készen vett spenótos tészta - 100g/70g CH
3-4 gerezd fokhagyma - 100g/26,3g CH!!! - nem tévedés, magas tényleg
1 kis fej brokkoli - 100g/4g CH
1,5 dl (20%) szobahőmérsékletű tejszín - 1dl/3g CH
20 dkg húsos császárszalonna
só, bors

Elkészítés:

1, forraljunk fel 2 liter vizet egy ek. olajjal és egy tk. sóval. Ha a víz már forr, akkor tegyük bele a tésztát és pontosan 8 percig főzzük, majd szűrjük le a tésztát és tegyük vissza a lábasba.
2, a brokkolit vágjuk minél kisebb virágokra, hogy evés közben ne csak a brokkoli ízét érezzük, majd forró vízzel forrázzuk le és öblitsük meg hideg vízben, majd tegyük félre.
3, a császárszalonnát szeljük vékony csíkokra és pirítsuk meg a fokhagymával egy kevés olívaolajon. Ha megvan, akkor öntsük hozzá a tejszínt és keverjük bele a brokkolit is, majd addig rázzuk, keverjük óvatosan a serpenyőben, míg a szósz be nem fedi a brokkolit teljesen. Azon ne aggódjunk, hogy nem a szokásos, csucsogós mennyiségű a szószunk. Pont így lesz igazán jó.
4, ha kész a szósz, akkor a lábasban lévő tésztára öntsük rá a brokkolis szószt és lassú tűzön néhány perc alatt keverjük össze, hogy a tésztát teljesen befedje a szósz. Amint ezzel megvagyunk, máris tálaljuk az ételt!

Tipp: próbáljuk meg egyszerre elkészíteni a szószt és a tésztát, hogy ne kelljen a tésztának sokat állnia!

Tipp2: a kevés szósz lényege, hogy ne nyomjuk el a tészta és a zöldség ízét, hanem harmonizáljon a kettő egymással, illetve spórolunk a kalóriákkal is.

Tipp3: ha vegák vagyunk, vagy csak még spórolnánk a fehérjén, kalórián, akkor szalonna helyett fekete olívabogyót tegyünk a szószba. Én azt tettem:)

Spenótos pasta fekete olivás,sonkás, tejszínes mártással

Múlt héten Á ügynöknél voltam vendégségben, akinek a vendéglátásért meg csak úgy szeretetből szerettem volna egy jó, egészséges és könnyű ebédet főzni. Tavasz lévén mindenképpen valami évszakhoz illőt szerettem volna, így végül egy zöld, spenótos tészta mellett döntöttem. Kevés szósszal, kevés fűszerrel mégis ízletesen. Először csináltam ezt a receptet, mely aznap jutott az eszembe, de biztos, hogy sokszor kerül majd még asztalra. Anyák napjára például K. ügynök, fogadott anyám, nővérem is ilyet kapott ebédre.

A városban jártamban-keltemben találtam egy olasz kis vegyeskereskedés félét, ahol az eladó kifejezetten udvariatlan volt, de a kínálat egész helyes. Persze lehet, hogy csak az volt a gond, hogy én csak egy zacskó spenótos tésztát vettem, míg a hölgy előttem egy szekérderéknyi, nagyon drága édességet. Lehet, hogy a kedvességet is forintban mérik ott? Mindegy, a lényeg, hogy a tészta finom volt.

Bevásárló lista 2 főre:

15-20 dkg sonka/császárszalonna (a só kérdést is megoldja)
1-1,5 dl 20% tejszín - 100ml/ 4g CH
bors ízlés szerint
20 dkg friss spenót levél 100g/2g CH
fejenként 5-10 dkg spenótos tészta átlag 100g/ 70g CH
6-7 szem fekete olívabogyó
friss petrezselyem, koktélparadicsom 100g/ 4g CH a díszítéshez

Elkészítés:

1, forraljunk fel egy közepes lábosban vizet sóval és egy kanál olajjal.
2, a forrásban lévő vízbe tegyük bele a tésztát és 8-10 percig lefedve főzzük
3, a spenótot mossuk meg és egy másik edényben szintén forrásban lévő vízben 4-5 perc alatt főzzük meg. Így megpuhul, de nem veszti el az összes vitamintartalmát.
4, a spenótot szűrjük le, akár kézben nyomkodjuk ki belőle a vizet és vágódeszkán aprítsuk fel egy késsel pépesre.
5, egy serpenyőben melegítsünk fel egy kanál olívaolajat, majd a csíkokra vágott sonkát/szalonnát pirítsuk meg benne
6, adjuk hozzá a tejszínt, a karikákra vágott olívabogyókat és a felvágott spenótot
7, nem kell a szószt sokáig rotyogtatni, csak addig míg a spenót szépen elkeveredik a szósszal. Nem kell megijedni, hogy kevés lesz a szósz, mert nem az a lényeg, hogy a tészta tocsogjon a tejszínben, hanem az, hogy bevonjuk vele a tésztát és élvezzük az ízeket.
8, az időközben megfőtt tésztát szűrjük le és borítsuk bele a szószos serpenyőbe. Forgassuk össze még a tűzön, hogy a tésztát a szósz mindenhol befedhesse.
9, melegen tálaljuk ízlés szerinti díszítéssel

Tipp 1: a só a diabéteszesek egyik ellensége. Ez az étel a fekete olíva és a szalonna/sonka miatt már eleve kellemesen sós ízű lesz, ezért egyáltalán ne sózzuk meg mielőtt meg nem kóstoljuk, ugyanis másképpen kellemetlen meglepetésben lehet részünk. De ez az étel só nélkül is ízletes lesz :)

Tejszínes, spenótos lasagne

Archív, Gyalogbéka cukormentes kísérleti konyhája - 2010.09.30.

Ehhez a recepthez nagyon szép emlékek fűznek, hisz első alkalommal, na jó, másodszor akkor csináltam, mikor Á ügynök és Zs ügynök is jelen volt. Kora április volt akkor és már a meleg délelőtti napsütés a nyár ígéretét hordozta magában. Azóta most először csináltam meg ezt a receptet. Zs ügynök ismét kuktáskodott Á ügynök helyett is, aki Pesten húzza az igát.

Hozzávalók egy 9x13-as tepsihez:

4 közepes paradicsom (2 piros-2 zöld) - 100 g/4 g szénhidrát
2-3 dl főző tejszín - 1dl/3,8 g szénhidrát
2 dl tejföl - 1 dl/4 g szénhidrát
30 dkg darálthús
2 gerezd fokhagyma
rozmaring
3-4 lap lasagne tészta - 100 g/70 g szénhidrát
só, bors
sajt
1 maréknyi spenót - 100 g/ 1,8 g szénhidrát

Elkészítés:

Fogjuk a spenótot és szabadítsuk meg a szárától, majd dobjuk 3 percre forrásban lévő vízbe. 3 perc után szűrjük le és tegyük félre.

A tepsibe öntsünk egy kis olivaolajat és fedjük be az alját 1-2 lasagne lappal. Rakjunk rá néhány karika paradicsomot, majd egy sor spenótot.

Törjük össze a megtisztított fokhagyma gerezdeket és pirítsük meg egy kicsit a darálthúst vele. Nem kell teljesen átsütni. Sóval, borssal és petrezselyemmel is ízesíthetjük.

A tejszínt öntsük egy tálba és keverjük el a tejföllel, hogy kicsit sűrűbb krémet kapjunk. Adjuk hozzá a maradék paradicsom szeleteket, rozmaringot kis zöldhagymát és a darálthúst. Óvatosan keverjük össze az egészet! A figyelmeztetés nem véletlen, nekem csak kétszer sikerült könnyedén kiborítanom a tejszínt... Végül a szószt öntsük a spenótos rétegre.

Fedjük le a húst körben a maradék spenóttal, majd tegyük rá a lasagne lapokat. Tudom, hogy az igazi lasagne legalább 3-4 emelet magas, de lássuk be ez egy cukros recept, tehát nem árt spórolni a tésztával. Ugyanis abban van a legtöbb szénhidrát itt.

Így aki több tésztával szereti, az nyugodtan halmozhatja az élvezeteket.

Reszeljünk rá sajtot bőségesen. Ha lehet füstölt és trappista sajtot vegyesen, majd 200 C-ra előmelegített sütőben süssük fólia alatt 15 percig, majd levéve tovább addig, míg a sajt a lasagne tetején már barnulni nem kezd. Akkor zárjuk el.

Juhfarkkal kínálva igazán finom, már legalábbis azoknak, akik szívesen fogyasztanak egy kis bort az ebéd mellé.

A nyár ígérete a szomszédos ház dzsungelszerű hátsó kertjében - Feeling the summer sunshine in the jungle like garden of the neighbour

Sós tortácskák

Archív, Gyalogbéka cukormentes kísérleti konyhája - 2010.07.16.

Már megint maradék hasznosítás. Jógáról hazatérve egyáltalán nem volt kedvem főzni másnapra, de Zs ügynök meggyőzőtt, hogy valamit csak kéne már. Addig kérdezte, hogy mi van a hűtőben, meg nézte a netet, hogy közben eszembe jutott egy elég kreatív ötlet. Volt ugyanis egy bontott tejszínem, tojás fehérjém, virslim, kaprom és darab padlizsánom, amit ideje volt elhasználni.

Így születtek ezek a kis sós tortácskák:

- hamis bruschetta
- rakott tejszínes padlizsán
- emeletes virsli tortácska

Hozzávalók:

ami a hűtőben van, de én az alábbiakat használtam

2 szelet matróz kenyér - 100 g/ kenyértől függően 50-55 g szénhidrát
2 szelet padlizsán - 100 g/ 4,8 g szénhidrát
1 darab virsli
3 tojás fehérje
1 dl tejszín - 1 dl/ 3,8 g szénhidrát
1/2 paradicsom - 100 g/ 4 g szénhidrát
kapor
olívaolaj

Elkészítés:

Képzeletemre és szépérzékemre bízva kombinálni kezdtem a hozzávalókat, melyeket 1-1 tortácska formába helyeztem.

Hamis bruschetta

Egy szelet matrózkenyeret meglocsoltam olívaolajjal, törtem rá egy kis borsot, ráhalmoztam némi paradicsomot és a tetejére tettem egy friss bazsalikomlevelet. Köré pedig a kimaradt padlizsán karikát kerítettem.

Rakott tejszínes padlizsán

Egy nagyobb sütiforma segítségével kivágtam egy kört egy vastagabb padlizsán szeletből és benne is hagytam a formában. Ráhalmoztam szépen néhány szelet virslit, majd leöntöttem a tojás fehérje és tejszín keverékével. A tetejét frissen vágott kaporral és borssal díszítettem.

Emeletes virslis tortácska

A torta aljára egy szelet matróz kenyér került, majd arra egy sor nyers virsli karika. A tetejére kivágtam formával megint csak egy szelet vastagabb padlizsánt és annak a tetejére is jött még egy sor virsli. Díszítés megint csak zöldfűszerrel.

Az összes tortácskát meglocsoltam olívaolajjal, majd egy nagyobb tepsire tettem mind a hármat. 190 fokos sütőben addig sütöttem, míg mind a három aranybarna színt nem kapott és a tojásfehérjés massza meg nem szilárdult. Sajna az órát nem figyeltem közben, de 30 percnél tovább álltak a sütőben.