Hideg karfiol krém leves (vagy főzelék?)

Hiszitek vagy sem, de ez gyorsan fogyó, isteni alkotás volt. Sokan húzzák az orrukat a karfiolra és bevallom, én is ebbe a táborba tartoztam sokáig. A cukorbetegségem azonban sokat változtatott az ételekhez való hozzáállásomon. Nyitottabb lettem, aminek hála már elég olyan ételt kóstoltam és szerettem meg, amihez korábban nem nyúltam volna. Ilyen a karfiol is.

Ezt a levest ajánlom meleg is hideg időre egyaránt. Lehűtve épp olyan jó, talán még jobb is, mint forrón tálalva. Szénhidrát kevés van benne, de annál több íz.

Hozzávalók:

1 kis fej karfiol - 2g CH/100g
kevés tej - 5g CH/1 dl

kevés tejszín - 3g CH/1 dl
pár csipet, házi növesztésű retekcsíra
frissen őrölt bors

Elkészítés:

1, mossuk meg a karfiolt és szedjük rózsáira
2, tegyünk fel annyi vizet forrni, ami ellepi a karfiolt, majd ha már forr a víz, főzzük meg a karfiolt 10-15 perc alatt. A cél nem a teljes darabokra hullás, csak az, hogy éppen ne legyen kemény a karfiol.
3, a forró víz nagyját öntsük át egy másik edénybe, majd hagyjuk a karfiolt egy kicsit kihűlni
4, egy botturmixot csatarendbe állítva turmixoljuk le a karfiolt. Adjunk hozzá 1 dl tejet és ugyanannyi tejszínt, majd turmixoljuk az egészet simára. Ha túl sűrűnek érezzük a levest, akkor adjunk még hozzá a főzőléből. A tejjel és tejszínnel azonban csínján bájunk, hiszen magas a szénhidrát tartalmuk.
5, ha elértük a kívánt állagot, akkor tegyük a hűtőbe, vagy akár tálaljuk azonnal frissen őrölt borssal, a tetején némi retekcsírával.

Retekcsíra:

• természetes antibiotikum
• vértisztító
• C-vitamin tartalma okán nagyon jót tesz megfázás idején
• segíti az emésztést

Csírára fel :)

For a hot summer night - Santa Maria del Buenos Aires

Farmer's Market in Budapest

On last Sunday I was determined to find a farmer's market what I was reading about on the blog of Chili&Vanilia. I was really interested when I read that every Sunday between 9 am and 2 pm in the central, there is a farmer's market in an old house.

I wasn't dissapointed at all when I found this little market where a fair number of people were browsing, tasting porducts and eating their breakfast while bought some veggies and cheese for the next week.

When I arrived after 9, it wasn't too crowded and I was able to find some products in a good price.

I bought 1 kg of Lucullus tomatoes for 280 forints
100 g of green beans for 95 forints
Cheese for grilling in different flavours - onion, ham, dried tomatoes... for 3500 forints/kg
And on top I got a paprika for free beside the cheese

As I saw mostly younger people were going there - families, couples, friends... It is a good place to spend an hour and by some bio products.

The location:

Budapest, VII district
Kazinczy str. 14.
Szép Kert

Termelői piac a VII. kerületben

Mautner Zsófi, aka Chili&Vanilia oldalán tekeregtem egy kicsit a múlt héten, mikor megláttam egy régebbi bejegyzését egy bizonyos "Szép Kertről", aminek nem sok köze volt egy konkrét kerthez, annál inkább egy igazán különleges helyhez. Egy bio, termelői piacot takar az elnevezés, mely minden vasárnap meglelhető a VII. kerület egy kissé kopottas bérházában.

Vasárnap gondoltam egyet és én is útra keltem, hogy levadásszam magamnak ezt az élményt. Az eredmény: találtam egy piacot, egy kellemes reggeliző helyet, ahová még párszor visszatérek majd szerintem.

Belépés egy izgalmas és rejtett birodalomba.

Minden ízből egy szelet grillezni való sajt - áfonyás, szárított paradicsomos, sonkás, hagymás, fokhagymás - Eddig a sonkás jött be leginkább.

Végül 1 kg Lucullus paradicsommal - 280ft, néhány szelet grill sajttal - 3500 ft/kg, egy marék zöldbabbal - 950ft/kg, egy ajándék kápiával és egy kis üveg diabetikus meggy-cseresznye lekvárral - 900ft - hagytam el ezt a kissé düledező házat.

A sajtok isteniek, a paradicsom helyenként ütött, de amúgy isteni és harsanó, a zöldbab ennél ropogósabb nem is lehetne és a lekvárt leginkább egy ültő helyemben megenném. Tény, hogy nem túl olcsó minden termék, de itt is termelőnként változnak az árak. A legfőbb különbség mégis az, hogy az itteni zöldségeknek pont olyan íze van, amilyennek lennie kell. Nem volt fura mellékízük, sem olyan, ami mindenre hasonlít csak az adott zöldség ízére nem.

Ha pedig nem vásárolunk semmit csak nézelődünk egy kicsit, már akkor is kellemesen töltjük a vasárnap délelőttöt.

Cím: Szép Kert

        Budapest, VII., Kazinczy u. 14.

Baconos sajtos gnocchi tavasziasan

A változás sokszor nagyon nehezen jön. Főleg, ha foggal-körömmel kapaszkodunk abba, ami már a múlt ködébe vész.
Lassan egy éve élek Pesten, de sok mindent még mindig nehéz elfogadni belőle. Például a konyhát, amiben főznöm kellene. Sötét és apró az otthonihoz képest, ahol annyi fantasztikus recept és kép született. Ahol az ügynökökkel olyan jókat ettünk és szórakoztunk. Így valahogy nem is csoda, hogy nem akartam soha főzni benne.
A másik ok pedig az volt, hogy hétköznapokon bármennyire is próbáltam rákényszeríteni magam, nem volt sem energiám, sem kedvem ebben a konyhában főzni. Hisz nem hívogat, inkább taszít. Ellenállásom vége nagyon sok rossz minőségű, drága étel fogyasztása lett, amit nem csak a nadrágom feszítésén kezdtem el megérezni.
Hónapokig küzdöttem önmagammal, de cukrosként tudtam, hogy így nem játszhatom tovább az egészségemmel. Épp ekkor, jött egy apró iránymutatás, ami megszülte a megoldást.
Bevallom, szégyenletes módon ragaszkodtam hónapokig a régi szokásaimhoz. Sok hétvégén egy kazal zöldséget és alapanyagot bevásároltam, hogy majd hétköznap megfőzzem, ám ebből szinte sohasem lett semmi. A drága alapanyagok romlottan kerültek a kukába a hűtőből, legnagyobb szégyenemre. Pedig ma senki sem engedhetné ezt meg magának... Én mégis megtettem hónapokon keresztül.

Most viszont megvilágosodás szerűen jött a megértés. 1 éve megváltozott az életem és a körülményeim, tehát ehhez kell igazítanom önmagamat és a szokásaimat is. Nem ragaszkodhatom ahhoz, ami bizonyos értelemben már nincs többé. Így egy igen egyszerű, arany középútszerű megoldás mellett döntöttem.

Felfedeztem egy ételkiszállító céget, melynek a kínálatában többféle diabetikus menüsör is szerepel. Az árak 500-600 forint körül mozognak főételenként és a kiszállítás ingyenes. Úgy döntöttem, hogy keddtől péntekig innen fogom rendelni az ételt, amit bárhová elszállítanak. Hétfőn pedig azt ebédelek, amit a hétvégén főzök.
A hétvégén nincs munkából fakadó stressz. Van idő vásárolni és ami még ennél is fontosabb, van elég fény fotózni. Így pedig megmarad a főzés öröme, de egyúttal tízezreket meg is spórolok közben.

Ennek örömére íme az első hétvégi fogás, ami a budapesti korszakot fémjelzi.

Vigyázat, módfelett laktató.

Baconos, krémsajtos gnocchi tavasziasan 2 főre

Hozzávalók:

50 dkg gnocchi - 100g/69g CH
1 zöldhagyma zöldje
fél mozzarella gombóc - 100g/2g CH
2 evőkanál krémsajt - 100g/2g CH
12 dkg bacon
1-2 evőkanál olivaolaj

Elkészítés:

1, forrásban lévő, enyhén  sós vízben főzzük a gnocchit a csomagoláson szereplő ideig. Ez általában 3-5 perc.
2, eközben a bacon kockázzuk fel egészen apróra és pirítsuk meg ropogósra, majd szedjük ki egy tányérra.
3, ha kész a gnocchi, akkor szűrjük le és öntsük a megmaradt zsiradékba, amiben a bacon kisült. Süssük addig, amíg maga a gnocchi és kicsit barnás színt kap.
4, ekkor adjuk hozzá a sajtokat és hagyjuk, hogy az így képződő szósz teljesen befedje a gnocchit.
5, adjuk hozzá a félretett bacont és az apróra szelt zöldhagyma zöldjét, majd néhány percig még keverjük

6, sóra ennél az ételnél nem lesz szükség, mert a bacon épp elég sós, de némi plusz reszelt sajt és friss petrezselyem tovább emeli az élményt.

Túrós kalács - a csúnyácska külső kincset rejt

Hányszor mondják nekünk életünk során, hogy ne ítéljünk meg embereket a külsejük alapján, mert nem tudhatjuk, hogy mit rejt a belsejük. A legszebb emberek is lehetne romlottak belül és a legcsúnyábbak is lehetnek gyönyörűek, ha megismerjük őket. Nos, most én is így jártam, csak a konyhában.

Neki láttam egy túrós kalácsnak, de nem fűztem hozzá nagy reményeket. Valahogy a tészta nem tűnt az igazinak. Tartottam tőle, hogy nem fog átsülni rendesen és amúgy is... Ráadásul egy kicsivel tovább is maradt a sütőben, mint kellett volna, így jobban megbarnult, mint kellett volna. De mikor az előbb felvágtam és egy kevés lekvárral megkóstoltam... A csúf külső kincset rejtett. Puha, lágy, leheletnyi édeskés ízzel. Azt hiszem, hogy ismétlős darab lesz.


Akkor most lássuk a receptet.

Hozzávalók:

60 dkg fehér liszt - 100g/70g CH
1 dl tej - 100 ml/5.5g CH
1 dl joghurt - 100ml/ 4g CH
5 ek xilit - 100g/25g CH
1,5 csomag száraz élesztő
1 tojás
13 dkg túró (lehet kicsit több vagy kevesebb is) - 100g/3g CH


Elkészítés:

1, a lisztet, a vajat (szoba hőmérsékletű), a tojássárgáját és a túrót keverjük össze egy nagyobb tálban

2, a tejet langyosítsuk fel egy kanál xilittel és futtassuk fel benne az élesztőt
3, a maradék xilitet és a joghurtot adjuk a tésztához az élesztős tejjel együtt
4, gyúrjunk egy kicsit ragacsos, de lágy tésztát, majd bugyoláljuk be és meleg helyen kb. 1 órán át kelesszük a tésztát.
5, gyúrjuk át még egyszer a tésztát, majd egy megvajazott tepsire helyezve, cipó formára alakítva helyezzük el a tésztát.
6, 180 fokos sütőben 30-35 percen keresztül süssük.

A túrótól a kalács lágy lesz és könnyű. A xilitnek hála enyhén édeskés, de nem fogyaszthatatlan.
Húsvétkor bármely cukros nyugodtan ehet belőle egy-egy szeletet.

Az igazsághoz még hozzá tartozik, hogy a tojás fehérjével az utolsó pillanatban nyakon öntöttem a kalácsot, mert nem tudtam, hogy mit csináljak vele, kiönteni meg nem szeretem az ételt. Nos, nem tett rosszat neki.

Nyári emlékek - képgaléria 1.

Most, hogy az idei tél leghidegebb napjait éljük meg, valahogy kellett valami lélekmelengető. Mivel a forrócsokihoz nem menekülhetek, cukros lévén, így maradnak a fotók, szép emlékek a nyári melegből. Lássuk, mit is rejt az én okos telefonom!

Unokahúgom, nyalóka előtt egy fesztiválon

Unokahúgom, nyalóka után

Ha 40 fok van odakint, akkor kapcsold be a sütőt!

Kimonóban egy nyári estén, fent Hűvösvölgyben

Fényjáték

Japán hét volt a Vásárcsarnokban...

Fagyizás a legkisebbekkel - míg ők fagyiztak, én fotóztam. Jó munkamegosztás...

Tovább is van, mondjam még?

Ma szeretem Pestet

Jó lenne, ha minden nap így kezdődne, de akkor észre sem vennénk a különlegességét és szépségét ezeknek a napoknak, nem igaz?

Kép forrás

Reggel hóesésre ébredni, majd egy órával később a verőfényes napsütésbe kimenni már maga egy ajándék a természettől egy sokszor igen szürke városban. De a hátsó utcákon sétálva, ahol alig járt ember csak számtalan hatalmas régi építésű klasszikus ház magasodott fölém valahogy csak mosolyogni volt kedvem, hiába a csontig hatoló hideg és csalárd szél.

Napok óta először érezni, hogy minden követ elfúj a szél az ember válláról, igazán jó dolog. És ez csak a napsütésnek, a tornádószerű levegő táncának, mely majdnem a hátára kapott a Culinárisból kifele jövet, csak úgy, mint Mary Poppinsot, egy cinkos mosolynak egy idegennel köszönhetően. Ezek igazán különleges pillanatok. Addig, amíg ezeket meg tudom látni, azt hiszem, hogy sosem lesz igazán nagy baj az életben.

Persze a friss bagett, török joghurt és tonhalkrém is sokat segít ezen egy szombat reggelen...

Nektek milyen egy ideális szombat reggel?