A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sárgarépa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sárgarépa. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. augusztus 10., szerda

Zöldséges, szezámmagos fasírt

Mindig is szerettem a fasírtot, de gyerekként inkább az volt a jellemző, hogy az otthon készült, fűszeres fasírt nem volt a kedvencem, míg a menzán tálalt, gyakran ízetlen, de fűszermentes fajta jöhetett minden mennyiségben. Persze mint mindenben, ezen a téren is kezd változni az ízlésem. A zöldséges szezámos fasírt íze nem tér el túlzottan a megszokott fasírttól, mégis érdekes ízhatást jelent, ráadásul a plusz rostanyag még jót is tesz az emésztésnek...



Hozzávalók:


2 szál újhagyma - 100g/6,3g CH
1 nagyobb sárgarépa - reszelve - 100g/8g CH
1 szelet toast kenyér - 1 szelet/25g CH - termékenként eltérő lehet
3 ek tejszín - 1 dl/3-4g CH
40 dkg darálthús
10 dkg szezámmag
1 tojás
bors
2 ek. mustár (lehet ízesített is) - 100g/6g CH
2 ek. szójaszósz (só pótló)



Elkészítés:


1, az újhagymát felkarikázzuk, a répát lereszeljük majd egy nagyobb tálban összekeverjük a darálthússal és a tojással
2, a tejszínt egy kis lábasban megmelegítjük és beleáztatjuk a kenyeret. Amint a kenyér felszívta a tejszínt, belemorzsoljuk a húsos tálba.
3, a keverékhez hozzáadjuk a szójaszószt, mustárt, borsot és addig keverjük, míg egynemű nem lesz a masszánk.
4, ekkor kézzel kisebb fasírt golyókat formázunk és azokat a szezámmagba forgatjuk.



5,
serpenyőben vagy tepsiben egyaránt kisüthetjük őket néhány perc alatt

2010. november 12., péntek

Mogyorós francia saláta kavar

Archív, Gyalogbéka cukormentes kísérleti konyhája - 2010.07.21.

Mélyhűtő takarítás során előkerült egy adag zöldborsó és szépen ki is olvadt. Mivel újra fagyasztani nem volt tanácsos, ezért elkészítettem. Leginkább köretnek.

Az ötletet M nagynéninél láttam, de, hogy ő kitől vette, arról fogalmam sincs.

Hozzávalók:

10 dkg zöldborsó - 100 g/ 15 g szénhidrát
10 dkg kukorica konzerv - 100 g/ 23,6 g szénhidrát


5 dkg sárgarépa - 100 g/ 8,1 g szénhidrát
pár szál zöldbab - 100 g/ 4,2 g szénhidrát
10 dkg sós földimogyoró - 100 g/ 18,7 g szénhidrát

Elkészítés:

A kiolvadt borsót a kukoricával és a felkockázott sárgarépával egy serpenyőbe öntöttem, meglocsoltam egy kevés vízzel és hagytam pár percig forrni, majd hozzáadtam a mogyorót és átkavartam az egészet. Fedő alatt maradt még néhány percig, hogy a mogyoró sóját átvegye a zöldség. Majd a gázt elzártam. Azzal, hogy nem főztem halálra a zöldségeket, maradt még bennük némi vitamin, talán...

Az eredmény igazán meglepő, mivel a zöldség puhaságával kellemes kontrasztot képez a fogunk alá kerülő ropogós mogyorók sokasága. Ráadásul sózni sem kell az ételt, mert elég az a só és olaj, ami a mogyoróból átvesz a keverék. Halakhoz, húsokhoz, vagy csak magában is jó étel néha.

De ajánlom, hogy velem ellentétben ne készre fagyasztott zöldségekből csináljátok, ha csak nem azért mert nem akarjátok kidobni a korábban megvett adagot. Persze ha nagyon szorít az idő, akkor gyors segítséget jelent.

2010. november 8., hétfő

Bundában sült zöldségek meg egy vigyori fej

Archív, Gyalogbéka cukormentes kísérleti konyhája - 2010.05.25.

A bundázott zöldségek először Áginak köszönhetően debütáltak nálunk. Ugyanis ő készített nekünk egy nagy adagot miután lekéste a saját búcsú buliját. Kárpótlásul közel éjfélkor sütögetni kezdett...

Azóta már én is kísérletezek a bundázott zöldségekkel. Bár fotóval nem tudom bizonyítani, de az alábbi képeken cukkinit, sárgarépát, kaliforniai paprikát, sajtot és padlizsánt paníroztam és sütöttem ki.

Hozzávalók:


1 szál sárgarépa (minél vastagabb) - 100 g/ 8,1 g szénhidrát
1 darab cukkini - 100 g/ 5,3 g szénhidrát
1 darab kaliforniai paprika - 100 g/ 4 g szénhidrát
2 vastag szelet sajt (Trappista) - 100 g/ 1,6 g szénhidrát
1 darab padlizsán - 100 g/ 4,8 g/ szénhidrát
tojás - 1 db/ 0,3 g szénhidrát
liszt - 100 g/ 76,3 g szénhidrát
kenyérmorzsa a panírhoz.


Elkészítés:

A zöldségeket és a sajtot felkarikázzuk, illetve falatnyi darabokra vágjuk. A szokásos liszt-tojás-kenyérmorzsa trióban megforgatjuk és szépen kisütjük őket, mint a rántott húst.

Én nem törekedtem a tökéletes bundára, inkább úgy voltam vele, minél kevesebb, annál jobb, így helyenként a zöldség kikandikált a panír alól, de ez nem rontott az ízén, sőt jobban átjött a répa és a paprika édes íze.

Sütés közben épp csak addig hagyjuk a forró olajban, míg megpirul a bunda és máris szedjük ki. Oldalanként ez 1-2 percnél nem több.

Míg én a fenti adagot megsütöttem nagyjából 2-3 alkalommal cseréltem olajat, hogy a lehullott morzsa ne égjen rá az új adagokra.


Vigyori fej

Valószínűleg nincs olyan gyerek, akinek az anyukája, vagy nagyija ne készített volna tésztát a maradék panír hozzávalókból. Amellett, hogy finom, még hasznosítja a maradékot is, amit amúgy csak kidobnánk.

Elkészítés:

A panírból visszamaradt tojást a liszttel keverjük úgy el, hogy közepesen sűrű tésztát kapjunk.

Egy tiszta, olajjal éppen megfuttatott serpenyőbe öntöttem a tésztát és addig sütöttem míg a tészta könnyen el nem vált már az edény aljától és láttam, hogy kezd szépen barnulni. Akkor megfordítottam, de csak addig sütöttem a másik felét, hogy épp ne maradjon nyers.

Kicsúsztattam egy tányérra a lágy belsejével felfelé, megtöltöttem apróra vágott sonkával és maradék barna rizzsel, majd kettőbe hajtottam. Díszítésnek egy vigyori fejet rajzoltam ketchuppal.

Még melegen elfogyott szinte az egész. Cukrosok max. ebédre fogyasszák és lehetőleg a ketchup nélkül!