Pasta 5. rész

Megéheztem egy kis tésztára, de már túl vagyok a mai szénhidrát mennyiségem betáblázásán, így helyénvalónak tűnik, hogy egy új részt tálaljak a Pasta című sorozatból.

Hogy ma mi van az étlapon? Ármány, de győz az igazság, és elcsattan az első cuki CSÓK is! Szóval ne hagyja ki senki!!!

Szóval, hol is tartottunk? Ja, persze Seo Yoo-kyung ismét bajban van, tehát mondhatnánk azt is, hogy sok változás nem történt, persze leszámítva az utolsó pillanatot mikor séf besétál a jelenetbe és magához öleli a mi kis szakácsunkat.

Persze azt már a csodálkozó „tömegek” nem hallják, ahogy a lány fülébe suttogja:
„A tojások, te vagy érte a felelős, igaz? Nincs valami, amit szeretnél elmondani?”

Hoppá, kilóg a lóláb… Hyun-wook is tud már a pénzről, így Yoo-kyung töredelmesen bevallja, hogy igen, kapott 10 millió wont a tojás kereskedőtől, de sosem tette azt zsebre, a látszat ellenére ártatlan. Hyun-wook azonban végig sem hallgatja a mondókáját, hanem egyszerűen visszamegy a garázsba, ahová Yoo-kyung követi, otthagyva a koreai és olasz csapatot, hogy csak csodálkozzanak az ölelés, pénz és persze annak kapcsán, hogy a séf hová rángatta Yoo-kyungot, miután betuszkolta a kocsijába – ami megint nem tetszik, tudom, sosem vagyok elégedett… de na, az megint piszkálja a csőröm, hogy a koreai csapat, akik 3 éven át dolgoztak vele, látszólag egyből hajlandók elhinni, hogy Yoo-kyung zsebre tette a pénzt. Vagyis megint szó nélkül elítélik… phh

Mi, kedves nézők persze gyorsan megtudjuk, hogy az esti kocsikázás egyenesen a piacra vezet, ahol Hyun-wook szembesíteni akarja Yoo-kyungot a tojásos fickóval. Mikor Yoo-kyung megkérdezi, hová mennek akkor séf egyszerűen így válaszol:

„Hová mennénk? A pokolba. Miért?” – cuki, nem?

Yoo-kyung persze továbbra is hevesen védi az ártatlanságát út közben, még a banki betétkönyvét is előveszi, hogy megmutassa, hogy összesen 36,500 won található rajta (kb. 31 dollár). Erre Hyun-wok megkérdezi, hogy azzal próbálja igazolni, hogy elfogadta a pénzt, hogy olyan szegény? Wáá, láthatóan semmit sem tud jól csinálni Yoo-kyung.

A tojáskereskedőnél Yoo-kyung ismét elmondja, hogy a pénzt bár kivette a számlájáról, de utána elvitte Totti séfnek, utána pedig azt hitte, hogy a séf azt visszajuttatta a kereskedőnek – ja, kislány, erre mondta az én anyám mindig, hogy hinni csak a templomban lehet, ha hinni akarsz valamiben – ám a kereskedő tagadja, hogy valaha visszakapta volna a pénzét. Ahogy a séf elnézi a kettőt veszekedni, kvázi megtapsolja az előadást, majd otthagyja a két veszekedő kölyköt, de megáll, mikor Yoo-kyung megemlíti Sol igazgatót. Vajon az igazgató honnan tud a pénzről, ha korábban sem a kereskedő, sem Yoo-kyung nem említette azt neki?

Közben azért Sol igazgatónak sem fényes az este további része, hisz épp megkapja a napi bevételekről szóló jelentést, ami bizony cseppet sem fényes, sőt. A haját tépve ír üzenetet Sannak, aki épp a nővérével és Seo-younggal tölti az idejét. Drága nővérke mielőtt elmenne, még barátian javasolja a két barátnak, hogy most már ideje lenne együtt aludniuk, vagyis barátokból lépjenek már elő végre szeretőkké. Kár, hogy mind a ketten mást szeretnek…

Eközben Yoo-kyung és Hyun-wook a piacon ragadnak, mivel séf kocsiját elvontatták. Séf dühösen kérdi a lányt, hogy miért nem figyelmeztette korábban, hogy onnan mindig elviszik a kocsikat, de Yoo-kyung azzal védekezik, hogy séf úgysem hitt volna neki, sosem teszi. Mivel ezzel nem tud szembeszállni, ezért Yoo-kyungtól pénzt követel taxira, mivel a táskája is a kocsiban volt. Ám Yoo-kyungnak sincs egy vasa sem – pontosítva 31 dollár az összvagyona – éppen ezért azt tervezte, hogy az ismerős uborka kereskedőkkel elkölt egy kellemes esti rámen (instant kínai leves, sok tésztával, nálunk is többféle változat kapható már) vacsit és utána a furgonjuk hátuljában visszamegy a belvárosba, mivel séf ott hagyta. Így Hyun-wooknak két választása van: leül, és együtt eszik velük, vagy gyalog indul visszafelé. Persze séfünk inkább a késői vacsorát választja.

A rámen mellé uborka néni hoz egy kis savanyúságot, amit Yoo-kyung szokott készíteni nekik. Ám a szokásostól eltérően ez nem cukorral készül, mivel uborka bácsi cukros. Voilá, megvan a megoldás, hogy az étteremben miként szolgálják fel az olcsó savanyúságot anélkül, hogy fölösleges cukrokkal tömnék a vendégeket. Ahogy Yoo-kyung beleerőszakol a séf szájába egy darabkát, még neki is el kell ismernie, hogy ez igenis finom.

Ahogy hazafelé mennek a nyitott teherautó hátuljában, majdnem halálra fagyva, séf megkérdezi – khm leordítja a lány fejét -, hogy Yoo-kyung miért nem fogadta el a pénzt, amit a házaspár a taxira felajánlott.

„Még ezer wont sem fogadok el senkitől.” – jön a magától értetődő válasz, vagyis, a tíz milliót még annyira sem fogadta volna el, ha valaki ebből nem értené.

Ahogy San végül lekíséri Seo-youngot, az előtérben összefutnak Yoo-kyung – Hyun-wook hazatérő párosával. A helyzet elég kínos, de séf szinte azonnal otthagyja az egész kompániát és Yoo-kyung, mint hű kiskutya szalad utána.

Mielőtt bemenne mind a kettő a saját lakásába séf azt mondja Yoo-kyungnak, hogy másnap ne menjen be dolgozni, hanem csak pihenjen.

Yoo-kyung: „Megint ki vagyok rúgva?”
Hyun-wook: „Te azt hiszed, hogy én nem teszek mást, mint folyton kirúgom az embereket?”
Yoo-kyung: „Igen.”
Hyun-wook: „Te… csak pihenj.”

Persze Yoo-kyung nem lenne Yoo-kyung, ha azt tenné, amit séf mond, így másnap reggel ott van az étteremben a reggeli megbeszélés idején, ahol a koreai csapat egyből rászáll, hogy mégis hová ment tegnap éjjel a séffel, illetve, hogy mit kezdett a tíz millióval?


Ho-nam (aki helyett a barátnőjét rúgták ki az első részekben) elkezd dumálni, hogy: „Alapszabály, hogy annak a keze, akik mások számára főz, mindig tiszta kell, hogy legyen. Van egy barátom, aki bankban dolgozik. Ő mindig azt mondja, hogy mikor vége a napnak, úgy bűzlenek a kezei (a pénztől), mintha valami rohadna, mivel egész nap pénzt fogdosott. Az a pénz szaga.” – ó te hatalmas seggfej! Egyébként is, nem Vespasianus császár mondta, hogy a pénznek nincs szaga, mikor kivetette az adót a nyilvános vécékre Róma szerte?
Erre Seung-jae, egy másik koreai szakács odaszalad Yoo-kyunghoz és megmarkolva a lány kezét szagolgatni kezdi a kezét, hogy tényleg pénz szaga van-e. – fogvicsorgatva kiabál a géppel… - Szerencsére Hyun-wook ekkor jön be a terembe, és szépen fejbe csapja a szaglászó perverzet.

Hyun-wook ezután bejelenti, hogy aznap este az olasz nagykövet és társasága fog az étteremben vacsorázni, ezért midenkinek ki kell majd tennie magáért, hisz nem tudják, hogy mit fog a nagykövet rendelni.
Erre a sous séf megkérdezi, hogy Yoo-kyungnak van-e joga a konyhában maradni? Séf erre nem válaszol, hanem Sol igazgatónak teszi föl ugyanazt a kérdést. Aki erre azzal válaszol, hogy nem a lány az egyetlen, akinek a jogai itt kérdőre vonhatók, elnézve a bevételek drasztikus zuhanását.


A nagy drámák idején, a város másik részében Seo-young beköltözik Yoo-kyung lakásába, vagyis ezután a két nő lakótársak lesznek.

Közben Hyun-wook az irodájából egy nemzetközi hívást bonyolít olaszul, hogy kapcsolatba lépjen Totti séffel, de nem jár sikerrel. Ezalatt az étterem összes alkalmazottja bizalmatlanul bánik Yoo-kyunggal, mivel egyikük sem hiszi el, hogy nem fogadta el a pénzt.

A konyhában Yoo-kyung állítja, hogy tudja, aznap este a nagykövet mit fog rendelni. Szerinte a választása a Vongoléra (tészta kagylóval) fog esni. Mikor a séf megkérdezi, hogy mégis honnan olyan biztos benne elmondja, hogy a nagykövet sosem rendeli kétszer ugyanazt. Az étteremnek 30 féle tészta étele van, és a Vongole az egyetlen, amit a nagykövet még sosem rendelt.
Séf hiába szorítja sarokba (szó szerint), Yoo-kyung kitart amellett, hogy a ma esti rendelés Vongole lesz. Hyun-wook magához vonja Yoo-kyung fejét és barátságosan lefejeli, épp mikor a többi szakács belép a konyhába. Mivel ők a beszélgetést nem hallották, így a szituáció megint azt mutatja, mintha séf és Yoo-kyung között lenne valami románc, és séf ezért nem rúgja ki a lányt a megvesztegetés miatt.

Vacsoraidőben megérkezik a nagykövet, és a rendelés Vongole. Mindenki megdöbbenésére séf a rendelést Yoo-kyungnak adja, és még segít is neki a Vongole elkészítésében. Ezt persze mindenki más kérdő tekintettel figyeli.

Ám a lényeg, hogy a nagykövetnek ízlik az étel, ezért személyesen mond köszönetet Yoo-kyungnak és Hyun-wooknak. Elismerése jeléül egy üveg különleges bort is ajándékoz. Azonban Hyun-wook ledöbben, mikor meglátja a bort.

Egy visszatekintésből kiderül, hogy az ajándékba kapott bor pont az amivel évekkel korábban Seo-young szabotált egy versenyt (forrásban lévő vízbe tette a bort, ami attól megsavanyodott), amelyen mind a ketten részt vettek Hyun-wookkal. Ennek eredményeként Hyun-wook elvesztette a versenyt és Seo-young nyerte meg az olaszországi ösztöndíjat. A férfi azóta gyűlöli a női szakácsokat, akkor szakított Seo-younggal is.

A nap végén Hyun-wook bejelenti, hogy ha úgy helyes, akkor ki fogja rúgni Yoo-kyungot, de azért nem teszi meg, mert mindenki azt várja – vagyis nem ítélkezik bizonyíték nélkül – emellett elismeri azt is, hogy a konyhában történt változások talán túl gyorsak és túl sok volt egyszerre, de mind az étterem és a vendégek érdekeit szolgálta. Ezért megígéri, hogy fel fog mondani, ha a vendégek nem lesznek a konyhájával megelégedve.

Új nap, új megbeszélés. Mielőtt felmennének, Hyun-wook ad egy telefonszámot Yoo-ykungnak és azt mondja, hogy hívja fel a számot, amikor jelez majd a lánynak. Ő nem igazán érti az egészet, de megígéri.

Közben San a nővérével lent ebédel, aki hátramegy a konyhába, hogy megdicsérje Philipet, akit a múlt részben kinézett magának.
Ahogy Sol a magas kiadásokról és alacsony bevételekről prédikál megemlíti a megvesztegetési esetet is. Séf ekkor jelez Yoo-kyungnak, hogy hívja a számot. Láss csodát, a séf mobilja csörög, aki azzal adja át a telefont az igazgatónak, hogy Totti séf telefonál. Úgy tesz, mintha a másik séffel beszélne olaszul, erre Sol bevallja, hogy igen ő vette el a pénzt, de csak megőrizte, nem akarta zsebretenni… Közben Hyun-wook továbbra is a telefonon „beszél” és tolmácsolja Totti „szavait”, miszerint az ilyen ember rosszabb a patkánynál, és az ilyet el kell azonnal takarítani…

Ekkor már a többi szakács is az igazgatónak támad, hisz korábban ő vádolta meg a lányt a pénz elfogadásával, miközben az a pénz végig nála volt. Hyun-wook hidegvérrel, San szeme láttára rúgja ki az igazgatót.

Hyun-wook: „You’re fired!”

Hazafelé Hyun-wook és Yoo-kyung egy liftbe szállnak be.

Hyun-wook: „Tégy úgy, mintha az összes vendég diabéteszes lenne, és folytasd a savanyúság készítést.”
Yoo-kyung: „ Igen, séf.”
Hyun-wook: „Felmentettelek a megvesztegetés gyanúja alól, hagytalak dolgozni, újra készíthetsz savanyúságot és erre csak ennyit tudsz mondani?”
Yoo-kyung: „Séf a legjobb!”
Hyun-wook: „Ahogy azt tudod, a hízelgés nálam semmit sem ér…” – vigyorogva.

Ha a hízelgés semmit sem ér, akkor Yoo-kyungnak jobb ötlete is van. Gondolkozás nélkül odahajol a séfhez és arcon csókolja. Persze abban a pillanatban rájön, hogy kicsit túllőtt a célon, de már nincs mit tenni. Hyun-wook megdöbbenve néz rá, miközben Yoo-kyung a szája elé szorított kezekkel kirohan a liftből. Hyun-wooktól erre csak egy kissé hisztériás nevetésre futja.

Nos, ez a rész....CUKI ÉS FINOM volt, alaphangon is! A finom ételek mellé kaptunk nem egy adag édes kis huzavonát a főszereplők között, amitől csak még inkább imádom a karaktereiket.

Folyt. köv.

Pasta 4. rész
Pasta 3. rész
Pasta 2. rész
Pasta 1. rész